Örömünkre szolgál bemutatni kedves ismerősünk, Kovács Jolánka új könyvét!
A könyv a zEtna könyvkiadónál szerezhető meg, 500 dináros áron.
Egy kis ízelítő a könyvhöz:
A könyv a zEtna könyvkiadónál szerezhető meg, 500 dináros áron.
Egy kis ízelítő a könyvhöz:
A BÖLCSESSÉGFOG
Élt egyszer egy buta legény, majdnem
a világ végén, egy kis faluban. Ez a
legény annyira buta volt, hogy még az ábécét sem ismerte. Egy szép napon nagyot
gondolt. Azt gondolta, most nekiáll, és megtanulja a betűket. Leteszi az
ábécéskönyvét a földre, aztán valahogy majdcsak elmegy rajta! Le is tette.
Megállt a könyv előtt és nézte. Lentről
meg néztek rá a betűk.
- Hisz egy egyszerű – rikkantott a buta legény. – Itt van például egy
létra…
És megpróbált felmászni az Á-ra. De alighogy ráállott, már nem is látta a
betűt.
- Hová lett, ó, vajon hová? –
sóhajtott a buta legény. – Elindulok, megkeresem, egy szép napon biztos
megtalálom.
El is indult világgá. Egyet lépett,
nem kettőt, s máris egy fal előtt találta magát. Az volt biz a világ vége. Azon
meg – ezt a legbutábbak is tudják! - nem lehet átlépni.
Hát megfordult a legény. Lenéz a
földre, ott meg mit lát? Az ábécéskönyvét, abban meg az Á betűt!
- Áááááááá!!! – kiáltott nagyot.
Ne hidd, hogy ilyen gyorsan
megtanulta az Á-t! Csak hirtelen, s rettentően megfájdult az egyik foga.
- Jaj, a fogam, jij-jaj-juj! Jujujujujjujujuj!
Belehalok, de azonnal! Hozzon papot valaki, mert mindjárt végeeeeem! - ugrált szegény legény, szűkölt, kiáltozott.
Mivel senki sem hallotta meg a
kiáltozását, hát még hangosabban óbégatott:
- Mit tegyek most, jajajajjjajajjjjjajaj!
Hisz ez tűrhetetlen… hisz ez borrrzasztóóóóó!
De bizony ezt sem hallotta meg senki
az égvilágon.
S akkor a buta legénynek eszébe
jutott a borbély. Hogy miért épp ez a mester? Figyelj ide: réges-rég a borbély
borotvált és hajat nyírt, bajuszt stuccolt, eret vágott, sebet ápolt, fogat
húzott. Olyan volt ő, mint egy orvos. Még fogorvos is volt egy kicsit!
Hej, a szegény, buta legény már el
is felejtette, miért indult világgá. Azt se tudta fájdalmában, mi a létra, mi
az Á.
Futott, futott, jajveszékelt.
Szájtátva bámulták az emberek. De ő csak
szedte a lábát, nem látott, nem hallott
– szaladt egész a borbélyműhelyig.
- Ajajajajajajajjj, jaj, jaj, jajjjaj!
– rontott be az ajtón.
- Jó napot. Ilyen nagydarab legény,
és még köszönni se tud? – szólt rá a borbély. – No, hadd nézem, mi bajod. Ülj
csak le ide a székbe!
Le is huppant a legény azonnal.
- Nyisd ki a szád, mondd, hogy:
ááááá!
- Áááá-áááá!
- Micsoda fogak…! Na mindegy, hol az
a harapófogó? Ahá, megvan… - mormogta a mester, és kopogtatni kezdte a legény fogait.
- Ez fáj? Vagy ez? Vagy emez? Vagy ez itt?
A legény egyre csak a fejét rázta.
Hanem egyszer felkiáltott:
- Aú! Aúúúúú! Auúúúúúú!
- Szóval ez az… – szólt a mester elképedten.
– Te legény! Hiszen ez a bölcsességfog!
Ha én ezt most kiveszem, soha nem lesz belőled bölcs.
- Legyek buta, nem bánom –
nyekeregte a legény.
- Akkor lássunk hozzá nyomban! – szólt
a borbély, és jó erősen megragadta a harapófogót.
- Ezzeeeel?! – nyitotta szemét
kerekre a legény.
- Ráköthetek cérnát a fogadra, ha
úgy jobban tetszik – felelte a mester. – Cérna végét a kilincshez, becsapom az
ajtót, hanyatt esel, csak úgy nyekkensz, de a rossz fogad kirepül!
- S ha a cérna elszakad? Akkor
semmi, semmi… jajajaj, nem bírom tovább! Jöjjön hát inkább a harapófogó…
- Tátsd ki a szád, mondj egy nagy
ááááá-t, s fejezzük be végre! - türelmetlenkedett a mester. – Nézd, mennyien
állnak még sorban…
Hej, a legény éppen hogy csak
kitátotta száját, az ááááááá-t még végig sem mondta, s a foga már nem fájt!
Nem ám, mert ott virított a fog a
fogóban. A buta legény boldogan mosolygott rá a bölcsességfogára…
Az ábécét ma sem tudja, sem az Á-t,
sem az Ő-t. Nem csoda, hisz a másik bölcsességfoga nem nőtt ki a mai napig. Azt
sem hiszem, hogy holnapra kinő.
De ennyit megtanult: a butaság sohasem fáj, de nem úgy a bölcsesség!
No comments:
Post a Comment